A diagnosztizált betegségek ellátására, a meddõségi okok tisztázására, mûtétek elvégzésére lehetõség van vezetõ intézetben dolgozó munkatársaink segítségével

Nõgyógyászati gondozásra a nõknek olyan orvost kell választaniuk, akivel zavartalanul meg tudnak beszélni olyan érzékeny témákat, mint a nemi élet, fogamzásgátlás és terhesség. Az orvos, aki nõgyógyászati gondozást nyújt, családi problémák, testi és lelki bajok, valamint szenvedélybetegségek megvitatására is alkalmas, minden információt bizalmasan kezel. Készen áll, hogy a szaporodásra és nemi életre, illetve ezek anatómiai hátterére vonatkozó kérdéseket megválaszolja, köztük a biztonságos szexuális módszerekre vonatkozó kérdéseket is.
A nõgyógyászati vizsgálat néhány kérdéssel kezdõdik (nõgyógyászati és egyéb kórelõzmény), amelyek végén a jelenlegi panaszok megbeszélése is megtörténik.
A leggyakoribb kérdések:
Elsõ menses idõpontja?
Utolsó menses idõpontja (annak elsõ napja)?
Mensesek rendszeressége (menses naptár)?
Terhesség, szülés volt-e?
Milyen fogamzásgátlást alkalmaznak?
Belgyógyászati vagy egyéb betegség?
Gyógyszerérzékenység, mûtét, családban daganatos vagy egyéb betegség?
Ezeket követik a jelenlegi panaszokat részletesen taglaló kérdések.

Nõgyógyászati vizsgálat
A nõk jelentos része idegenkedik a nõgyógyászati vizsgálattól. A nõgyógyász szerepe abban is jelentos, hogy ezt a fajta feszültséget a lehetõ legnagyobb mértékben oldja.
Vizsgálat elõtt ürítse ki hólyagját, és -ha szükséges- gyûjtsön vizeletmintát laboratóriumi vizsgálat céljára.
A medence vizsgálatát a külsõ nemi szervek területének megtekintésével kezdjük. Speculumot használva (fém, vagy mûanyag eszköz, amely eltartja egymástól a hüvely falait) megvizsgáljuk a hüvely mélyebb területeit, és a méhnyakat. A méhnyakból és a méhszáj külsõ felszínébol és esetleg, ha a hüvelyben találunk elváltozást, annak felszínébõl cytológiai vizsgálatra mintát veszünk, majd kolposzkópos vizsgálat következik (nagyító segítségével áttekintjük a méhszájat és környezetét, ehhez a méhszáj ecetsavas, majd jódos ecsetelésére is szükség van). Ha valamilyen problémát feltételezünk, további vizsgálatokat is végzünk (hüvelyváladék vizsgálat, hüvely pH vizsgálat, tenyésztések, Candida-,Humam Papilloma Virus (HPV)- és Chlamydia- Mikoplazma-, Ureoplazma-, Herpes simplex vírus (HSV) szûrés).

A lelet értékelése:
P0: értékelhetetlen
P1: éretlen sejtek, negatív lelet
P2: érett sejtek, negatív lelet
P3: gyulladásos vagy daganatra gyanús sejtek
P4: rák gyanúja
P5: rák
Ez a fajta (Papanicolau-féle) értékelés ma már elavult, ezért a legtöbb helyen ezt kiegészíti a cytológus más diagnózisokkal, mint:
Atypia: normálistól eltérõ megjelenésû sejtek a kenetben
ASC: atypia a laphámszövetben
AGC: atypia a mirigyhámsejtekben CIN I: csak a hámszövet alsó harmadában találhatók a daganatgyanús sejtek
CIN II: a hámszövet alsó és középsõ harmadában találhatók a daganatgyanús sejtek
CIN III = CIS: a hámszövet alsó, középso és felsõ harmadában találhatók a daganatgyanús sejtek
LSIL: mérsékelt fokú laphámszöveti elváltozás, vagyis HPV és/vagy CIN I
HSIL: súlyos fokú laphámszöveti elváltozás, vagyis CIN II/CIN III

A spekulum eltávolítása után kétkezes vizsgálatot végzünk: kesztyûben egyik kezünk mutató- és szükség esetén középsõ ujját a hüvelybe vezetjük, és a másik kezünk ujjait az alhasra helyezzük a szeméremcsont fölött. A két kéz között általában körte alakú, sima, kemény képletként lehet a méhet tapintani, és meg lehet határozni a helyzetét, méretét, állagát, és esetleges érzékenységét. Ezt követõen áttapintjuk a petefészkeket oldalirányban.
Az emlõvizsgálat történhet a kismedencei vizsgálat elõtt, vagy az után. Ülo helyzetében megtekintjük az emlõket. Aztán csípõre, vagy a feje felé tett karokkal üljön, vagy feküdjön, míg áttapintjuk az emlõket, és külön megvizsgáljuk a hónaljakat.
A nõgyógyászati vizsgálat kiegészítéseként további vizsgálatok válhatnak szükségessé pl.: hormonvizsgálatok, mammográfia, különféle ultrahang vizsgálatok (hasi, hüvelyi és emlõ vizsgálatok).